Hogyan élhetsz tovább?

Kevés megbízható adat van arra, hogy mennyi és milyen testmozgás segít sokáig élni. Egy friss, részletes tanulmány szerint heti 1–2,5 órányi könnyű kocogás biztosítja a legjobb életkilátásokat.
Oszd meg ismerősöddel ha tetszett!

Jó hír az úgynevezett hobbifutóknak, hogy a kocogás jót tesz az egészségnek, ha rendszeres, nem túl nagy a táv, és nem túl erős a tempó. Ez a tanulsága annak a tanulmánynak, amely a Journal of the American College of Cardiology februári számában jelent meg.

 

A Kopenhagen City Heart Study nevű programban 12 évnél is hosszabb ideje követik 1098 egészséges, rendszeresen kocogó, futó ember és 3950 ugyancsak egészséges, de ülő életmódot folytató társaik sorsát. A kocogók valamivel fiatalabbak, soványabbak voltak, alacsonyabb volt a vérnyomásuk, s kevesebb volt köztük a cukorbeteg és a dohányos.

 

A kutatók értékelték a kocogás átlagos időtartamát, gyakoriságát, ütemét és az összhalálozást. A megfigyelési idő 12 éve alatt a kocogók csoportjában 28 haláleset fordult elő, az ülő életmódúak között 128 volt az összhalálozás. Azok a kocogók, akik heti legalább 1, de legfeljebb 2,5 órát töltöttek mozgással, 71%-kal jobb halálozási rátát mutattak, mint az ülő életmódot folytatók. Ez volt a legjobb eredmény.

 

Az a csoport, amelynek tagjai hetente egy óránál kevesebbet kocogtak, még mindig 53%-kal kisebb halálozási arányra számíthattak az üldögélőkhöz viszonyítva. Ezzel szemben azok, akik 2,5–4 órát vagy 4 óránál is többet futottak, nem számíthattak hosszabb életre, mint az ülő életmódú csoportba tartozók.

 

A kocogás gyakoriságát tekintve, az optimális mozgásadagnak a heti kétszeri-háromszori kocogás bizonyult. Ezek a részt vevők az ülőkhöz képest 68%-kal jobb halálozási statisztikával rendelkeztek. Még azok is, akik hetenként csak egyszer futottak, jelentősen kisebb halálozási eséllyel bírtak, mint a nem mozgók. Azok, akik háromszor vagy még gyakrabban kocogtak, nem számíthattak későbbi halálozásra, mint az üldögélők.

 

Ami a tempót illeti, a lassabb kocogók halálozási aránya 49%-kal volt kisebb, mint a tétleneké. A leggyorsabbak halálozási kockázata megegyezett az üldögélőkével. „A legkisebb azoknak a halálozási aránya volt, akik könnyedén, nem gyakran indultak neki a programnak, a rövid, kényelmes kocogásnak” – foglalta össze Dr. Peter Schnohr, a kutatás vezetője. A közepes intenzitással kocogók halálozása már nagyobb volt, bár még mindig jobb, mint az üldögélőké, míg a keményen futó vizsgálati alanyok halálozási adatai statisztikailag nem különböztek az ülő életmódúakéitól.

 

A tanulság az, hogy érdemes kis időt is mozgással töltened, és ha nem is mi vagy a leggyorsabb vagy a legaktívabb, akkor is jót teszel az egészségednek.

 

Forrás:

Schnohr P., O’Keefe J. H., Marott J. L. et al.: Dose of jogging and long-term mortality. J Am Coll Cardiol, 65:411–419, 2015.

http://www.otszonline.hu

 

Fotó: shutterstock.com

Futás, fiúknak

Az edzésterv normál edzettségi állapotban lévő, normál testalkatú, nem sportoló egyénre vonatkozik.

Futás, lányoknak

Az edzésterv normál edzettségi állapotban lévő, normál testalkatú, nem sportoló egyénre vonatkozik.