Hogyan működök kapcsolataimban?

Egész életünket meghatározza az, ahogyan a kapcsolatainkban működünk. Ezekben a kapcsolatokban (különösen a családi- és párkapcsolatokban, az azokban megjelenő érzésekben, gondolatokban) gyakran fedezhetőek fel hasonlóságok. De honnan is „szerezzük” kapcsolati mintáinkat?
Szerző: Szalai Tamás| Lektor: Dr. Túry Ferenc, Dr. Pilling János|2014-11-04
Oszd meg ismerősöddel ha tetszett!

Hogyan befolyásolhatják a korábbi kapcsolati minták a jelenlegi kapcsolatainkat?

 

Mindenkinek szüksége van rá, hogy valahova tartozzon, valaki szépnek, jónak lássa, szeresse őt, és legyen kihez fordulnia, ha baj van. Ez az élmény először a kötődésben jelenik meg.

 

Mi is az a kötődés?

Tágabban két ember, szorosabban a gyermek és a szülő egymást kiegészítő kapcsolata, melynek célja a túlélés és biztonság élményének megteremtése. Ezek az első mély, személyes tapasztalatok meghatározzák érzéseinket, gondolatainkat későbbi kapcsolatainkban is, így például azt, hogy mennyire tartjuk megbízhatónak az embereket, mennyire akarunk másokhoz közeledni, vagy távolobb maradni tőlük.

 

Kihez kötődünk?

A legfontosabb kötődési személy általában az anyánk, de lehet az apánk, nagyszüleink, esetleg több személy is. Felnőttként a kötődés egészen elevenen él a barátságokban és párkapcsolatban. Ezért érdemes felismerni a kötődési mintáinkat, és ha szükséges, elkezdeni változtatni rajtuk.

 

Milyen kötődési mintáink vannak?

(1) Ha az anya mindig ott van, segít és törődik velünk, nyugodtan indulhatunk felfedezni a világot és szívesen térünk vissza megpihenni. Később jól kezelünk nagyobb izgalmakat, tudunk szeretetet adni másoknak és elfogadni önmagunkat - azaz biztonságos kötődés alakul ki.

 

(2) Ha viszont az anya nem nyújt biztonságot, mert nincs ott, vagy le van kötve saját problémáival, esetleg elutasító vagy bántó, akkor izgatottá és feldúlttá válunk, nehezen tudjuk érzéseinket szabályozni, inkább függetlenedünk, és eltávolodunk – ilyenkor bizonytalan-elkerülő kötődés alakul ki.

 

(3) Ha az anya nem következetes, egyszer túlóv, máskor megbüntet, elhagy, majd visszatér, akkor a feszültség feloldójává és forrásává is válik, így nem tudjuk, hogy közelítsünk vagy távolodjunk-e. Mindig veszélyt érzünk és görcsösen keressük a megnyugvást. A szorongás és harag érzése miatt a kötődés aggodalmaskodó és ambivalens.

 

(4) Ha a szülő teljesen kiszámíthatatlan, vagy súlyosan bántalmazó, akkor belül és viselkedésemben is káosz uralkodik el, néha nem reagálok, máskor sírok, verekszem, kiabálok – szétesett kötődés alakul ki.

 

Hogyan hathat jelenlegi kapcsolatainkra a kötődés?

A kötődés erősen befolyásolja fejlődésünket, személyiségünket, érzelmeink szabályozását. Alapvető hatásssal van az önmagunkról és másokról alkotott képre, párkapcsolatunkra, az abban megélt érzésekre, gondolatokra. Érdekes, hogy a legtöbb ember szinte megegyezően kötődik felnőttkorában is, mint kisgyermekként. Sok munkával viszont rengeteget alakíthatunk a kötődési mintáinkon. Mivel a kötődés mindenkori célja a közelség és biztonság élménye, tapasztalatai alapján mindenki „ráérez”, hogyan tud biztonságot szerezni kapcsolataiban.

Vizsgáljuk meg közelebbről, hogy milyen területeken hatnak a jelenlegi kapcsolatainkra a kötődési mintáink!

 

A másikról és magamról alkotott kép

A kötődés izgalmasan alakíthatja a kapcsolatot. A biztonságos kötődésűekben, mintha az a kép élne: én is szerethető és értékes vagyok, te is jó és megbízható vagy, így a viszonyunk is nyugodt és meleg lesz.  Az elkerülőre inkább az jellemző: én erős és rendes vagyok, mások viszont megbízhatatlanok, ezért kapcsolatában távolságtartóbb, a másik nem tudja mindig, szereti-e őt, mert dominálni akar, kevesebbet bókol, kevésbé fejezi ki érzelmeit. Az aggodalmaskodó ezzel szemben úgy érzi, ő nincs rendben, a másik viszont igen, ezért nagyon közel akar lenni. Igyekszik megfelelni, negatív érzéseit nem fejezi ki, de attól még zaklatott, ezért kapcsolata gyakran hullámvasútszerű, távolodásokkal-közeledésekkel teli. A szétesett kötődésre a „te sem vagy szerethető és én sem vagyok az” érzése jellemző, ezért a kapcsolat is kaotikus, vagy nagyon depresszív.

 

Kapcsolati minták megismétlése

Hajlamosak vagyunk a bennünk lévő kapcsolati mintákat újra és újra megvalósítani. Érdekes módon minél nagyobb baj történt a korai kapcsolatainkban, annál nagyobb a valószínűsége, hogy ezt a későbbi kapcsolatainkban újra megéljük majd. Ha például valakit gyermekként magára hagytak, akkor a későbbi kapcsolataiban is igen érzékeny lesz már az elhagyás gondolatára is. Aggódó, féltékeny, tapadós viselkedésével azonban részt vesz abban, hogy távolodni akarjanak tőle. Más esetekben amikor kezd igazán közel kerülni valakihez – félve attól, hogy elhagyják őt – inkább kilép a kapcsolatból. Mivel a bennünk lévő kötődési minta szerint észleljük, éljük meg a kapcsolatot, akár olyasmit hívhatunk így elő, ami már megtörtént velünk.

 

Választás

Nemcsak a lányok választanak apjukhoz, a fiúk anyjukhoz hasonló párt, hanem a kötődésre is igaz: olyan barátokat és párt választunk, aki a mi mintánkba illik. Aki biztonságosan kötődik, jó eséllyel kerül kapcsolatba szintén támogató, laza párral, jól érzi magát intim közelségben, és a messzeségben is bízik társában, így kapcsolatuk általában stabil.

 

Igen gyakori az aggodalmaskodó és elkerülő kötődők párosa is. Az elkerülő fél kevésbé megerősítő, ritkábban érint, hamarabb rakja le a telefont, erősebben alkot véleményt, picit uralkodik és fenntartja a függetlenségéhez szükséges távot. Aggodalmaskodó párja azt érezheti, szüksége is van rá, szereti is őt, mégis távolságot tart tőle, s emiatt haragszik, mégsem mondja ezt ki, hanem kérdezősködik, kedveskedik, gyakran függő viszonyt alakítva ki a párkapcsolatban.

 

Ha valaki elutasító környezetben nőtt fel, jó eséllyel olyan párt választ, ahol megint hajtania kell a szeretetért. Ezekre a működésekre sok félresiklott kapcsolati játék épülhet, például a tévhit, hogy „a csalódottnak mindig igaza van”, vagy mikor szeretettel és szeretetmegvonással próbálják irányítani a kapcsolatot.

 

Hogyan lehet alakítani a kötődésen, kapcsolati működésen?

A kapcsolat, a kötődés sokaknak megnyugvás és biztonság, mások számára állandó konfliktusok forrása lehet. Ahhoz, hogy egy kötődési minta átalakuljon, nagyon mély és hosszantartó belső munkára van szükség. Jó hír azonban, hogy ebben óriási támaszt jelentenek a megbízható és természetes kapcsolatok. Míg egy kapcsolatban mindig zaklatott vagy, lehet, hogy másvalakivel nyugodtabb és biztosabb lesz a szövetségetek, amely szolgálhat mintaként a számodra. Hosszú, kérdésekkel teli párkapcsolatokban sokat segíthet a párterápia. Más kérdéseket csak te tudsz megválaszolni, a viselkedésedet is kizárólag te alakíthatod át. Ebben segítségedre lehet egy jó pszichológus, de az önismereted, kapcsolati és élettapasztalatod is.

 

Szeretnéd jobban megismerni a saját kapcsolati mintáidat? Töltsd ki a következő kérdőívet!: Milyen vagyok a kapcsolataimban?

 

Ajánlott olvasmányok:

Bagdy E.: Párkapcsolatok dinamikája. Animula Kiadó, Budapest, 2002.

Bowlby, J.:. A biztos bázis. Animula Kiadó, Budapest, 2009.

A kötődés elméleti alapjai.

A leghíresebb kötődési vizsgálatról.

Kötődés

 

Fotó: shutterstock.com